Törvényi szabályozás
Állami törvények és rendeletek
Köznevelési törvény hitoktatási vonatkozásai
Hit- és erkölcstanoktatás
(1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. (2) A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék. (3) Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. (4) A hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium – a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből – köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor a 32. § (1) bekezdés h) pontját kell alkalmazni, ugyanakkor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie. (35§ (1-4)).
97. § (7) A 35/A. § szerinti hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán, valamint a hat évfolyammal működő gimnáziumban a hetedik évfolyamon 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.
A hit- és erkölcstan oktatást szabályozó rendeletről
„A 35. § (1) bekezdés szerinti erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétõl kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni.” (97§ (7))
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2013. március 22-én tette közzé a 22/2013-as rendeletet, amely többek között a hit- és erkölcstan órák szervezésére vonatkozó szabályokat is tartalmazza. Az alábbiakban összefoglaljuk azt, hogy a rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) tájékoztatása alapján milyen lényegi pontokra kell figyelniük a lelkészeknek és hittantanároknak a hit- és erkölcstan órák jelentkeztetése, szervezése és lebonyolítása során.
Szülők tájékoztatásáról
Az állami általános iskolákban az igazgató kijelöli azt a napot, amelyen a leendő elsős és ötödikes szülőket tájékoztathatja az egyházi jogi személy arról, hogy a hit- és erkölcstanoktatást milyen módon szervezi meg.
A rendelet szerint ez az időpont elsősöknél minden év március 1-14. között esedékesl. Az iskola igazgatója a tajékoztatásra kijelölt időpontot 10 nappal a tájékoztató előtt közli az egyházi jogi személlyel.
Leendő ötödikesek esetében az általános iskolák az április végi szülői értekezleteken adnak lehetőséget az egyházaknak a tájékoztatásra.
Az iskolák kötelesek lehetőséget biztosítani az egyházak képviselőinek a papír alapú dokumentumok (tantervek, tananyagok, tankönyvek, munkamódszerek, stb) bemutatására is. Ha a lelkész vagy hittantanár nem tud jelen lenni személyesen a tájékoztatón, az igazgató akkor is köteles elérhetővé tenni a szülők számára a megküldött dokumentumokat. Az állami általános iskolák pedagógiai programjában nem kell szerepeltetni a hit- és erkölcstanoktatás helyi tantervét, de a szülői tájékoztatás miatt fontos eljuttatni azokat az iskolák igazgatóihoz. (Az új kerettantervek és helyi tanterv minták, valamint a módszertani és tartalmi kérdéseket tárgyaló leírások elérhetők a hitoktatas.lutheran.hu és teol.lutheran.hu oldalakon.)
Március 16-31. között az igazgató nyilvánosságra hozza az iskola honlapján és a helyben szokásos módon a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személyek megnevezését, valamint az illetékes képviselőjének nevét, címét. Jelentkeztetésről, beiratkozásról: A leendő elsős gyermekek szülei a beiratkozáskor nyilatkoznak választásukról, a leendő ötödikesek szülei május 20-ig hozzák meg döntésüket.
A lelkész vagy hittantanár jelen lehet mind az elsős, mind az ötödikes gyermekek beiratkozásakor, s a szülők kérésére a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban ekkor is tájékoztatást adhat. Ha nem tud jelen lenni, az igazgatónak akkor is biztosítania kell azon papíralapú dokumentumok elérhetőségét, amelyeket korábban az egyházi jogi személy hozzá eljuttatott. A szülő önkéntes írásbeli hozzájárulással nyilatkozhat az iskolának arról, hogy erkölcstan órát választ-e a gyermeke számára, vagy valamely egyház által megszervezett hit- és erkölcstan órát. Ha a szülő nem tesz írásbeli nyilatkozatot, akkor a gyermek erkölcstan oktatáson fog részt venni.
A nyilatkozat formanyomtatványát a KLIK minden általános iskolához eljuttatja.
A szülő olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is igényelheti, amely nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen szülői igényről az igazgatónak írásban kell értesítenie a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét.
A hit- és erkölcstan oktatást választott szülők gyermekének nevét és osztálya megnevezését az iskola átadja az érintett egyházi jogi személynek a beiratkozást követő három napon belül.
Ezt követő hét napon belül az igazgató egyeztet a tanulócsoportok kialakításáról az érintett egyházak képviselőivel.
Tanulócsoportok kialakításáról
A rendelet nem ír elő létszámhatárt a tanulócsoportok létrehozásához, így akár egy fővel is tartható hit- és erkölcstan óra. A hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók.
A hit- és erkölcstanórákat elsősorban az órarendbe illesztett erkölcstanóra idejében kell megtartani. Amennyiben a lelkész vagy hittantanár mégsem tudja ekkor megtartani a hit- és erkölcstanórákat, akkor az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstanórákat az egyházi jogi személy más időpontban az iskolában, vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. (Ennek az esetnek a választásakor mérlegelni kell azt a kérdést, hogy egyéb tényezők – mint például az egész napos iskolai elfoglaltság – miatt nem fogja-e a gyerek inkább az erkölcstanoktatást, vagy más felekezet hittanóráját választani.)
A tanulócsoportok beosztásán tanév közben változtatni nem lehet. A szülő választását tanév közben nem változtathatja meg. Tanév végén átjelentkeztetheti gyermekét másik csoportba, ha szándékát május 20-áig írásban közli az igazgatóval és az érintett egyházi jogi személy képviselőjével.
Hit- és erkölcstan órák megtartásáról
A hit- és erkölcstan óra ugyanolyan adminisztrációs feladatokkal jár, mint minden egyéb tanóra (akkor is, ha az iskola épületén kívül kerül megtartásra). A lelkész vagy hittantanár csoportnaplót vezet, az iskola egyéb dokumentumaiban pedig az adminisztrációt a lelkész vagy hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el.
A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik.
Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.
Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.
Ha az iskola a tárgyi feltételek biztosítását, vagy együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a fenntartó az egyházi jogi személy kezdeményezésére köteles gondoskodni a szükséges együttműködés kialakításáról és a feltételek biztosításáról.
A fakultatív hitoktatás lehetősége megmarad azon az egyházak részére, akik szervezetten a hitoktatást nem vállalják, vagy azt nem tudják biztosítani. (Ennek az esetnek a választásakor is mérlegelni kell azt a kérdést, hogy egyéb tényezők – mint például az egész napos iskola elfoglaltsága – miatt nem fogja-e a gyerek inkább az erkölcstanoktatást, vagy más felekezet hittanóráját választani.)
Amennyiben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezése, tájékoztatása, lebonyolítása során bármilyen problémát tapasztalnak az iskolákban, jelezzék azt Rozs-Nagy Szilvia hittanreferensnek a hitoktatas@lutheran.hu email címen. (Kérjük írják le, hogy hol, milyen problémát tapasztaltak, és tettek-e az egyház vagy az iskola részéről kísérletet annak megoldására.)
Dr. Kodácsy-Simon Eszter
Egyházak közötti megállapodás
A megállapodás létrejött az Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus között a katolikus közoktatási intézményekben folyó református/evangélikus illetve a református/evangélikus közoktatási intézményekben folyó katolikus hitoktatás tárgyában Budapesten 2006. szeptember 20-án.
A megállapodás hatálya kiterjed minden magyarországi katolikus, református és evangélikus közoktatási intézményre. A három egyház megállapodik abban, hogy saját intézményeiben órarendbe iktatott kötelező tárgyként, az intézmény hitoktatásra fordított heti óraszáma szerint, általában heti két órában biztosítja a másik fél hitoktatását igénylő szülők gyermekei számára a hit- és erkölcstan tanításának optimális feltételeit, a helyi viszonyoknak (jelentkező növendékek száma, órarendi, tantermi, hittanórák tömbösítése, évfolyamok tanóráinak egy időben történő tanítása stb.) és a másik egyház által rendelkezésre bocsátott személyi feltételeknek (hitoktató ill. hitoktatók időbeosztása) megfelelően. Az intézmények nem kötelezhetik a tanulókat más, nem saját felekezetű hittanórák látogatására.
A katolikus hitoktatót (hitoktatókat) a területileg érdekelt iskola véleményének meghallgatása után az illetékes egyházmegye püspöke bízza meg. Az evangélikus/református hitoktatót (hitoktatókat) a közoktatási intézmény illetékes fenntartó önkormányzati egyházi testülete (presbitérium és közgyűlés) és az intézmény vezetője véleményének meghallgatása után az illetékes egyházi testület elnöksége bízza meg. A hitoktató megbízólevelét évkezdéskor bemutatja az intézmény igazgatójának. A fogadó intézmény a tanév elején szintén írásban értesíti a másik egyház illetékes hatóságát a hitoktatás arra a tanévre érvényes rendjéről (hittanos csoportok száma, névsora, a hittanórák helye és ideje). A hitoktató illetményét a fenti adatok alapján saját egyháza folyósítja.
A hitoktató tartsa tiszteletben az intézmény hagyományait, ünnepélyeit, egyházi sajátosságait és házirendjét. Ha a tanévnyitó, tanévzáró, istentisztelet vagy szentmise keretében van, az azon való részvételre kötelezhetők a más vallású gyermekek is. Ezek az iskolai események, ha istentisztelet vagy szentmise keretében zajlanak, lehetőleg ne vasárnap legyenek. Egyébként pedig vasár- és ünnepnapokon minden gyermek a saját egyháza istentiszteletén vagy szentmiséjén vesz részt. Haladási naplóját saját felettes egyházi hatóságainak kérésére bármikor köteles bemutatni, a fogadó intézmény vezetője azonban csak indokolt esetben kérheti betekintésre (pl. az érettségi elnök kérésére). Amennyiben a tanuló saját felekezete szerinti hitoktatásban részesül, osztályzatát csak saját hitoktatójától kaphatja, mégpedig a fogadó intézmény rendje szerint (pl. szöveges vagy érdemjegyes értékelés).
A hit- és erkölcstant annak az egyháznak a tanterve szerint tanítják, amelyik a hitoktatót megbízza. Szaktanácsadói, szakfelügyeleti látogatást is csak a küldő egyház végezhet, de annak idejéről és eredményéről a fogadó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.
A fogadó intézmény igazgatótanácsa (vagy annak felettes hatósága) kezdeményezheti – alapos személyi, pedagógiai vagy más indokok alapján – a hitoktatót megbízó egyházi jogi személynél a hitoktató munkájának felülvizsgálatát. Az intézménynek azonban nincs joga az érdekelt egyház illetékeseinek hozzájárulása nélkül a más felekezeti hitoktatás tartalmi, tárgyi vagy személyi kérdéseiben intézkedni, illetve azok feltételeit megváltoztatni. Egyebekben a keresztényi szeretet, egymás megbecsülése és a három egyház közötti történelmi jó viszony megőrzése legyen az irányadó.
Dr. Bölcskei Gusztáv az MRE Zsinatának elnök-püspöke
Dr. Erdő Péter bíboros az MKPK elnöke
Ittzés János az MEE elnök-püspöke
