Tudnivalók
A diákokat új hittankönyvekből oktatjuk, melyekben két fő hangsúly van: a Biblia és a gyermek.
Kép az elsős hittankönyvből.
I. Hit- és erkölcstanóra
1. Kötelező a hittan 2013 szeptemberétől?
„A nemzeti köznevelésről” szóló 2011. évi CXC. törvény a 35.§. első bekezdésének értelmében 2013 szeptemberétől az állami általános iskolákban kötelező lesz az erkölcstanóra. A törvény lehetővé teszi, hogy a tanulók az erkölcstan helyett az egyházi szervezésű hit- és erkölcstanórát válasszák. A hit- és erkölcstanóra tehát választhatóvá, nem pedig kötelezővé lett téve.
2. Mely évfolyamokat érinti az erkölcstan, illetve a hit- és erkölcstan szeptemberi bevezetése?
A 2016/17. tanévtől kiépül a 2013/14-es tanévben félfelmenő rendszerben elindított hit- és erkölcstanoktatás (2011. évi CXC. törvény a 35.§. és 97.§.), így az idei tanévtől az 1-8. osztályok mindegyikén választható az órarendbe illesztett evangélikus hit- és erkölcstanóra.
3. Hány fajta hittan közül lehet választani?
A hit- és erkölcstanórát az egyházi jogi személy szervezi. Minden, az Országgyűlés által elismert egyház jogi személynek minősül. (2011. évi CCVI. törvény 7.§.) Jelenleg 32 egyház van Magyarországon.
4. Miben különbözik az evangélikus hit- és erkölcstan az erkölcstantól?
Az evangélikus hit- és erkölcstanórán foglalkozunk mindazokkal a témákkal és kérdésfelvetésekkel, amelyeket az erkölcstanóra tárgyal. Például: Ki vagyok én? Hol a helyem a családban, az iskolában, a közösségekben? Mit jelent a hazaszeretet? Mindezeket a kérdéseket azonban a Biblia tanítása és egyházunk évszázados hagyományai alapján vesszük sorra, de ennél több, az életünk egészére vonatkozó kérdésekről is tanulunk. Például: Hogyan tapasztalható meg Isten szeretetének ereje? Mitől teljes az életünk? Milyen értékeket közvetít a Biblia?
5. Miben különbözik az evangélikus hittan a más felekezeti hittanoktól?
Az órákon a diákokat az életük kérdésein keresztül juttatjuk el a Biblia, valamint a kereszténység, azon belül is az evangélikus egyház tanításának és történetének ismeretéhez. A tananyag feldolgozása során hangsúlyt fektetünk a személyes lelki és érzelmi fejlődés elősegítésére, továbbá az erkölcsi érzék mélyítésére is.
6. Mit tanulnak a gyerekek az evangélikus hit- és erkölcstanórán?
Az evangélikus hit- és erkölcstanórák fő témakörei: Jézus életének és tanításának megismerése; önismeret; emberi kapcsolatok; a közösség és a környezet jelentősége életünkben.
7. Milyen az evangélikus hitoktatás gyermekképe?
Jézus Krisztus példaként állította elénk a gyermekeket. „Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 127,3). A ránk bízott gyermekek ezért Isten kegyelmének jelei a számunkra, kiknek élete és személyisége a keresztény nevelés során teljesedhet ki igazán. A tanórákon családias légkörben, a gyermekek alapvető kíváncsiságára építve kerülünk közelebb a Biblia történeteihez és a bennünket körülvevő világ megbecsüléséhez. Az egyéni képességek és igények figyelembevételével alakítjuk ki az órai munka menetét és a csoportközösséget.
8. Mi az evangélikus hittan célja?
Az evangélikus hittan célja, hogy tanítványaink olyan alapos bibliaismerettel rendelkező, az egyház tanítását és a keresztény kultúrát ismerő, önálló gondolkodásra, önértékelésre és önkritikára képes, keresztény erkölcsű felnőttek legyenek, akik tudnak választani jó és rossz, igaz és hamis, helyes és helytelen között, és akik egyházukhoz hű és hazájukhoz ragaszkodó emberként élik életüket
9. Milyen tankönyvekből tanulnak majd az elsősök és az ötödikesek?
A diákok a 2013 óta készülő új tankönyvsorozatunkból tanulnak, melyet egyházunk Katechetikai Munkacsoportjának tagjai készítenek. Hittankönyveinkben két fő hangsúlyt tartunk szem előtt: a Bibliát és a gyermeket.
Az evangélikus hittankönyvek megtekinthetők a lutherkiado.hu, illetve a bolt.lutheran.hu oldalakon.
Kép az elsős hittankönyvből.
10. Délelőtt vagy délután lesznek a hit- és erkölcstanórák?
A hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része, vagyis bekerül a tanulók órarendjébe. Az órarend kialakításának függvényében kerülhet délelőttre is, vagy kora délutánra is. Ezzel felmenő rendszerben megszűnik az a gyakorlat, hogy a hittanórák a szakkörök, vagy fakultációk késői időpontjában kerülnek megtartásra. (2011. évi CXC. törvény a 35.§.) Amennyiben a helyi gyülekezet lelkésze vagy hitoktatója nem tudja megoldani, hogy minden iskolában az órarendben megszabott időben tartsa meg a hit- és erkölcstanórát, lehetőség van arra, hogy azt más időpontban (például délután) vagy más helyen (például a gyülekezeti teremben) tartsa meg. Ennek feltétele, hogy mind a szülők, mind az iskola igazgatója, mind a lelkész vagy hitoktató írásban a beleegyezését adja.
11. Hogyan történik a hit- és erkölcstanórákon az értékelés?
A hit- és erkölcstanórákon az értékelés a többi tantárgyhoz hasonlóan az iskola pedagógiai programjában meghatározottan történik.
12. Meg lehet bukni hit- és erkölcstanból is?
A hit- és erkölcstannál, csakúgy mint bármely más tantárgy esetében adott a bukás lehetősége. Mivel azonban a hit- és erkölcstan célja több, mint a puszta ismeretátadás, ezért ellenjavallt.
13. Az órarendbe illesztett hit- és erkölcstannal megszűnik a fakultatív hittan?
A hit- és erkölcstan bevezetése 2013 szeptemberétől csupán az első és ötödik évfolyamokban kezdődik meg. A többi évfolyam számára továbbra is a fakultatív hittan lehetősége adott. A fakultatív hittan a hit- és erkölcstanóra felmenő rendszerű kiépülésével előre láthatólag a 2016/17. tanévben szűnik meg az állami általános iskolákban. (2011. évi CXC. törvény a 97.§.)
14. Ki fogja tartani az evangélikus hit- és erkölcstanórát?
A helyi evangélikus gyülekezet lelkésze vagy diplomás hitoktatója.
15. Ki választja a hit- és erkölcstanórát: a szülő vagy a tanuló?
A döntést a szülőnek kell hivatalosan is jeleznie az iskola felé. A döntés kialakításának folyamatában természetesen érdemes a szülőnek a gyermekével együtt tájékozódni a hit- és erkölcstanoktatásról, és felvenni a kapcsolatot a helyi evangélikus gyülekezet lelkészével, aki bővebb felvilágosítással is tud szolgálni a részletekről. A szülői nyilatkozat ide kattintva megtekinthető.
16. Hogyan s meddig lehet jelentkezni az evangélikus hit- és erkölcstanra?
A leendő első évfolyamosok szülei az iskolai beiratkozáskor, a leendő ötödik évfolyamosok szülei pedig május 20-áig jelezhetik döntésüket az iskola felé.
17. Megváltoztathatja később a szülő a döntését?
A szülő egy-egy tanév végén, legkésőbb május 20-ig jelezheti az iskola felé, ha szeretné megváltoztatni korábbi döntését.
II. Csoportszervezés
18. Milyen törvényi szabályozás vonatkozik az evangélikus hit- és erkölcstanra?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi V. törvénye.
19. Kinek a feladata a hit- és erkölcstanóra megszervezése?
A köznevelési törvény rendelkezése szerint az egyházi jogi személy, vagyis jelen esetben a Magyarországi Evangélikus Egyház feladata mind a hit- és erkölcstanóra tartalmának meghatározása, mind a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, amint a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése és a foglalkozások ellenőrzése is. (2011. évi CXC. törvény a 35.§.)
20. Hány fővel indítható egy hittancsoport?
A szervezhető csoportoknak nincs minimális létszáma, akár egy fővel is elindíthatók.
21. Össze lehet vonni több évfolyamot egy csoportba?
Amennyiben az iskola órarendje ezt lehetővé teszi, valamint a diákok oktatásának szempontjai is ezt erősítik, úgy összevonjuk az órákat.
22. Lelkészként és hitoktatóként milyen határidőket érdemes szem előtt tartani a szervezés során?
Az evangélikus egyházközségek lelkészeinek, illetve megbízott képviselőinek a jogszabályok szerint legkésőbb 2017. február 14-ig jelezniük kell hitoktatási szándékukat az egyházközségek területén levő állami általános iskolák igazgatóinál, és egyeztetni a megvalósítás folyamatáról és gyakorlati vonatkozásairól. Ezzel egy időben célszerű felvenni a kapcsolatot a többi keresztény felekezet hitoktatóival is.
Az állami általános iskolák igazgatói jelölik ki az iskoláikban a szülői tájékoztató időpontját, mely 2017. március 1. és március 14. közé kell, hogy essék. Ennek időpontjáról az iskola igazgatója 10 nappal korábban értesíti a helyi egyházközség lelkészét. A hatévfolyamos gimnáziumokban nem kötelesek megtartani e szülői tájékoztatót, mivel ott nincs belépő első évfolyam.
A szülői tájékoztatón az egyház írásban meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, a tanulónak és a szülőknek a hit- és erkölcstanoktatásról. A tavalyi szervezési nehézségekből tanulván, idén Gáncs Péter elnök-püspök levelét kinyomtatva, a lelkész elérhetőségeivel kitöltve minden lelkész juttassa el az egyházközségének területén lévő általános iskolák igazgatóinak. Amennyiben a szülői tájékoztatón nem a lelkész vesz részt, akkor 2017. február 28-ig kell elkészíteni az írásbeli meghatalmazást az adott hitoktató, presbiter vagy gyülekezeti tag számára.
A rendelet alapján, amennyiben az egyház képviselője nem tud személyesen jelen lenni a szülői tájékoztatón, írásbeli dokumentumokat (például plakát, szórólap, hittankönyvek, kerettantervek) hagyhat az iskolában, s az igazgató biztosítja, hogy e dokumentumokat a szülők megismerjék. A kerettantervek s a kisfilmek elérhetőek honlapunkon, a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója pedig legkésőbb 2017. február 14-ig eljuttatja azon plakátokat és szóróanyagokat az egyházközségek számára, melyeket elhelyezve az oktatási intézményekben és egyházközségekben tájékoztatni tudják a tanulók szüleit a választható evangélikus hit- és erkölcstanoktatásról.
Az iskola 2017. március 16. és március 31. között a honlapján és a helyben szokásos hirdetési felületeken közzéteszi a hit- és erkölcstanoktatást szervező egyházak alapvető adatait és elérhetőségeit (az egyház megnevezése, a helyi lelkész neve s címe). A lelkészek feladata ehhez a pontos tájékoztatás megadása az igazgatók számára, az igazgatók pedig jelzik ezen adatok nyilvánosságra hozatalának tényét a lelkészekkel.
2017. április 28-30. között megtörténik az elsősök beiratkozása az általános iskolákba. Mivel az elsősök szüleinek a beiratkozáskor nyilatkozniuk kell arról, hogy az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgyat választják-e, érdemes ezt megelőzően felkeresni az iskolaköteles korú nagycsoportosok szüleit, és tájékoztatni őket az előttük álló lehetőségekről.
A beiratkozáskor az egyház megnevezését, lelkészének nevét s címét írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja. Ezek alapján a szülő írásos hozzájárulását adja a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos adatkezeléshez (gyermeke nevét és osztályának megnevezését megadják az egyház képviselőjének) és nyilatkozik arról, hogy az evangélikus hit- és erkölcstant választja. Ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola erkölcstanoktatást szervez a gyermek számára.
A beiratkozáskor jelen lehet az egyház képviselője, és igény esetén tájékoztatást nyújthat a szülőknek a hit- és erkölcstanoktatásról.
A beiratkozást követő három napon belül az iskola igazgatója átadja a lelkésznek az evangélikus hit- és erkölcstanoktatásra jelentkezett tanulók nevét és osztályának megnevezését.
Ezen adatok átadását követő hét napon belül az iskola igazgatója egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról az egyházak képviselőivel. Az egyeztetés összehívásáért az igazgató felel, amennyiben viszont a hét nap ennek hiányában telik el, kérjük, hogy a lelkész kezdeményezze az egyeztetés összehívását. A hit- és erkölcstanoktatásban résztvevő évfolyamok összevonhatók.
2017. május 20-ig kell nyilatkoznia a leendő ötödikesek szüleinek arról, hogy az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgyat választják-e. Minden lelkész és hitoktató testvérünknek javasoljuk, hogy az általános iskolák igazgatóival egyeztetve a félév során vegyen részt a negyedik évfolyamok szülői értekezletén és ott röviden ismertesse az evangélikus hitoktatást és hittankönyveket.
Szintén 2017. május 20-ig kell írásban nyilatkozniuk azon szülőknek is, akik az erkölcstanra vagy a hit- és erkölcstanra vonatkozó eddigi választását módosítani kívánja. E nyilatkozatukat mind az igazgatónak, mind a az egyház képviselőjének meg kel küldeniük.
Minden lelkész és hitoktató testvérünknek javasoljuk, hogy az általános iskolák igazgatóival egyeztetve a félév során vegyen részt a negyedik évfolyamok szülői értekezletén és ott röviden ismertesse az evangélikus hitoktatást és hittankönyveket.
23. Hol lehet meghirdetni az evangélikus hit- és erkölcstanóra lehetőségét?
A Magyarországi Evangélikus Egyház Nevelési és Oktatási Osztálya minden év januárjában eljuttatja azon plakátjait és szóróanyagait az egyházközségek számára, melyeket elhelyezve az oktatási intézményekben és egyházközségekben tájékoztatni tudják a tanulók szüleit a választható evangélikus hit- és erkölcstanoktatásról. A gyülekezeti tájékoztató alkalmak mellett az iskolai és óvodai szülői értekezleten, az iskola honlapján, faliújságjain, ill. személyesen családlátogatáskor, vagy a beiratkozás alkalmával lehet tájékoztatni a szülőket és gyermekeiket a hit- és erkölcstanóráról.
24. Milyen segítség várható el az iskola részéről a hit- és erkölcstanóra szervezése kapcsán?
A köznevelési törvény rendelkezése szerint: „Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. /…/ Az óvoda, az iskola, a kollégium – a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből – köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.” (2011. évi CXC. törvény a 35.§.) Az iskola köteles feltüntetni a honlapján és a helyben használatos egyéb hirdetési eszközökön a következő tanévtől ott hit- és erkölcstanoktatást végző lelkészek vagy hitoktatók nevét, elérhetőségét, egyházának nevét. (22/2013. EMMI rendelet 33.§ 187/A.§ (3))
25. Hova lehet jogorvoslatért fordulni, ha az iskola nem biztosítja a szervezéshez szükséges feltételeket vagy netán akadályozza a tanulók jelentkezését?
Az állami általános iskolának kötelessége, hogy együttműködjék az egyházi jogi személlyel a hittanoktatás megszervezése során. Amennyiben ez a helyi gyülekezet lelkészének megítélése szerint nem valósul meg, akkor az egyházmegye esperesével egyeztetve közösen forduljanak a Klebersberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatójához. Amennyiben az akadályoztatás ennek ellenére fennmarad, úgy tájékoztassák a az Országos Iroda Nevelési és Oktatási Osztályát, mely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ elnökéhez fordul.
26. Ha az iskola nem tud termet biztosítani, a gyülekezeti teremben is megtartható a hit- és erkölcstanóra?
Az iskola feladata a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása, különösen is a helyiségek rendeltetésszerű használata. (2011. évi CXC. törvény a 35.§.) Amennyiben az iskola nem rendelkezik szükséges számú tanteremmel, a gyülekezeti teremben is megtartható lesz a tanóra. Ennek feltétele, hogy mind a szülők, mind az igazgató és a lelkész írásban a beleegyezését adja.
27. A hit- és erkölcstanóra bevezetésével megszűnik a gyülekezeti hittan?
A hit- és erkölcstanóra általános iskolai bevezetése nem indokolja a gyülekezeti hitoktatás megszűnését. A gyülekezeti hitoktatás ugyanis nem csupán kereteiben, de céljaiban is különbözik az iskolaitól. A gyülekezeti hittan a szabadabb időbeli keretei miatt több játékra és beszélgetésre ad alkalmat, nem kapcsolódik hozzá egy értékelési kötelezettség, szélesebb eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy az ismeretanyagot az intellektuális szintről beemelje a gyerekek és tanulók életszemléletébe, napi gyakorlatába.
Kép az ötödikes hittankönyvből.
III. Hitoktató
28. Milyen végzettséggel lehet evangélikus hit- és erkölcstanórát tartani?
A köznevelési törvény szerint: „A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie.” (2011. évi CXC. törvény a 35.§.) A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata a 2014. évi III. törvény a 14. §-ban szabályozza a hitoktatáshoz szükséges végzettség kérdését, mely szerint hit- és erkölcstan oktatást végezhet az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (vagy jogelődjén) lelkészi, teológus-lelkészi, hittanári, hitoktatói vagy katekéta-lelkipásztori munkatárs oklevelet szerzett személy.
29. Kijelölheti-e az iskola, hogy melyik pedagógus tartsa a hit- és erkölcstanórákat?
A hitoktató alkalmazása és ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. (2011. évi CXC. törvény a 35.§.) Az iskola tehát nem rendelkezhet a hit- és erkölcstan tanárának alkalmazásáról. Természetesen az iskolában dolgozó pedagógus is tarthat hittanórákat, amennyiben azokat a munkaidején kívül, megfelelő szakképzettség birtokában, az egyházi jogi személy megbízásával és munkáltatójának tudomásával teszi.
30. Hol lehet megszerezni az evangélikus hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges képesítést?
Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen.
31. Kitől kapja a hitoktató a fizetését?
A hittanoktató munkabérét, megbízási díját, javadalmát a foglalkoztatásért felelős egyházi jogi személytől kapja. Mindennek fedezetét az állami költségvetésben erre a célra elkülönített források biztosítják.
32. Taníthat-e valaki egyszerre erkölcstant illetve hit- és erkölcstant?
A megfelelő végzettség birtokában igen. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban nehézségekbe ütközik, mivel a két tanóra egy időben, de két különböző helyszínen kerül megtartásra.
Kép az ötödikes hittankönyvből.
