Ők is evangélikus hittanra jártak – Bemutatjuk a 2014-es hittanplakát szereplőit
„Ők is evangélikus hittanra jártak” – olvasható a Magyarországi Evangélikus Egyház 2014-es, hitoktatást népszerűsító plakátjain és szórólapjain. Az alábbiakban bemutatjuk kik is ők.
Szente Vajk
színész, rendező, drámaíró, műsorvezető Orosházán született. Gyermekkorát Békéscsabán töltötte, középfokú tanulmányait a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban végezte. 1999-ben került Budapestre, a Nemzeti Színház Színiakadémiára, ahol 2002-ben végzett. Már akadémiai évei végén a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. A Csokonai Színházból 2007-ben jött el, azóta főleg a Madách Színházban szerepel, de számos magyar filmben is feltűnt már. A sokoldalú művész szerkesztője és műsorvezetője a Madách Színház videohírlevelének (Madách TV), ő vezeti az m1 csatornán a Magyarország, szeretlek! című vetélkedőműsort is. Erdélyi Tímeával 2012 nyarán kötött házasságot, amelyet Cinkotán áldott meg Kondor Péter esperes. Családja mindig is szorosan kötődött az evangélikus egyházhoz, édesanyja a békéscsabai szeretetotthonban dolgozik, egyik testvére, Áron pedig az Evangélikus Hittudományi Egyetemre jár. Örömmel fogadta el a hittan-kampányunkban való szereplést, és szeretne bekapcsolódni egyházunk diakóniai munkájába is.
Petőfi Sándor
szlovák származású magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt ránk. Bemutatni sokféleképpen lehetséges, hiszen nem csakirodalmi, de történelmi tanulmányainból tudjuk, jelentős alakja a magyarságnak. Ezért most inkább életének fontos evangélikus vonatkozásait, főleg pedigleg iskoláit emelnénk ki.
Petőfi Sándor szlovák származású magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt ránk. Bemutatni sokféleképpen lehetséges, hiszen nem csakirodalmi, de történelmi tanulmányainból tudjuk, jelentős alakja a magyarságnak. Ezért most inkább életének fontos evangélikus vonatkozásait, főleg pedigleg iskoláit emelnénk ki. Szülei mindketten szlovák származású evangélikusok voltak, így ő maga is evangélikus vallású lett. Szülei Aszódon kötöttek házasságot, Mikulás Dániel evangélikus lelkész eskette őket. Petőfi Sándor az 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán született Kiskőrösön, ahol január 1-jén keresztelték meg az evangélikus templomban. Számos evangélikus iskolába járt: Kecskeméten az evangélikus népiskolába, majd a dunántúli Sárszentlőrincre küldte apja az evangélikus algimnáziumba. Aztán pedig beíratta a Deák téri evangélikus német gimnáziumba, majd az aszódi evangélikus algimnáziumba, de a Selmecbányai Líceumba is járt. Úgy volt, hogy a soproni Líceumba is beírtkozik, de végül 1839-ben besoroztatta magát a Gollner-féle 48. számú gyalogezredbe, hogy senkinek ne legyen terhére. Nem dicsőségvágyból tette, hanem dacból és szükségből. A 16 éves fiú azonban hamar beteges lesz és leszerelik. Vádorévek után 1841 őszén újra tanulásra adta fejét, a Pápán töltött esztendő későbbi tevékenységére és életére is kihatott. Vándorszínészként lépett fel, fordított, verseket írt korai haláláig.
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos
magyar államférfi, a Batthyány-kormánypénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
Kossuth Kossuthfalváról (ma: Kossuth nevű városrésze Turócszentmártonnak) származó, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja. Családjának első okleveles említése 1263-ból való. Édesapja, Kossuth László 1763-ban született Turóc vármegyében, s itt lett lajstromozó a megyénél, majd uradalmi ügyész Monokon az Andrássyaknál. Viszonylag későn, 1800 körül házasodott, s vette el az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, Karolinát. A Weber család eperjesi eredetű volt, egyik felmenőjüket Caraffa végeztette ki Eperjesen.Kossuth Lajos születésének időpontjáról a szaktudományban is vita folyt. Kosáry Domokos leírta, hogy Kossuth 1802-ben született Monokon, ám a tállyai anyakönyv, mely a születési bejegyzést tartalmazta, 1810-ben elégett. Feltételezések szerint szóba jöhetett az október, amit maga Kossuth is említett néha, ám legvalószínűbbnek mégis a szeptember 16–19. közötti időszakot tartották. Kossuth Lajos elemi iskolát Sátoraljaújhelyen a piaristáknál végezte. Tanulmányait Eperjesen az evangélikus kollégiumban folytatta 1816 és 1819 között, ahol a német nyelvet sajátította el, majd az 1819/20-as tanévet a Sárospataki Református Kollégiumban töltötte, ahol jogot tanult Kövy professzornál. A protestánsok számára a teljes vallásszabadságot és vallásegyenlőséget Kossuth Lajos küzdötte ki 1848-ban. Igaz, hogy a szabadságharcot vérbe fojtották és neki magának is menekülnie kellett, de emléke ma is áldott minden magyar és minden protestáns előtt. Nevét tiszteletére számos evangélikus iskolánk viseli.
Életének részleteiről itt olvashat.
Gryllus Dániel
Kossuth-díjas magyar zeneszerző, előadóművész, zenész.
Gryllus Vilmos és Fogarassy Éva gyermekeként született. Testvére Gryllus Vilmos. Általános iskolás korában tanult meg először zongorázni, majd klarinétozni, később furulyázni és citerázni. Középiskolai tanulmányait a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte. 1969 őszén Mikó Istvánnal megalakította a Kaláka együttest. Versekre írt dalokat és népzenét játszanak. 1969 decemberében lépett először közönség elé a Bem rakparti Művelődési Ház Tolcsvay klubjában. Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Arany János és Petőfi Sándor verseit adták elő. 1970 és 1971 között a KFKI Fadrusz utcai helyiségében játszottak. 1971-től 1973-ig a vízivárosi pinceklubban, 1973-tól pedig a Marczibányi téri Művelődési Házban lépett föl. 1972-ben házasságot kötött Kőváry Katalinnal. Két gyermekük született: Gryllus Dorka (1972) és Gryllus Sámuel (1976). Egyetemi tanulmányait a BME Építőmérnöki Karán végezte 1974-ben. Első nagylemezük 1977-ben jelent meg Kaláka címmel. 1990-ben lemezeinek kiadására és terjesztésére megalapította a Gryllus Kft-t. Azóta számos értékes lemez jelenhetett meg náluk, amelyek tartalmuknál fogva is szorosan kapcsolódnak a kereszténységhez (Szabad-e bejönni betlehemmel?, Amor Sanctus - Szent Szeretet Könyve, Zsoltárfeldolgozások, Hegyi Beszéld, Pál apostol, Mint a szép híves patakra).
Bényi Ildikó
Szikszón született, szülei Hernádvécsén élnek. Mindigis szívesen emlékezett vissza lelkészére, Péter Jenőre, aki hittanra tanította, konfirmálta. Tanulmányait az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, magyar-orosz szakán végezte, ezután kezdett a műsorvezetéssel foglalkozni. A Magyar Televízió műsorvezetője 1993 óta, az Önök kérték című kívánság műsort pedig 1997 óta vezeti. 2006 óta a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Mozgalom erkölcsi támogatója és a Magyar Vöröskereszt humanitárius jószolgálati követe.
Egy interjújában így vallott az örök értékekről:
„A becsületesség és az őszinteség fontos. Büszke vagyok arra, hogy soha nem mentem egy munka után sem, mindegyiket kaptam. Soha nem tudnék átgázolni másokon csak azért, hogy én előnyösebb helyzetbe kerüljek. De mulya sem vagyok. A magamét már nem hagyom. Mert az sajnos igaz, hogy kemény világban élünk, és az erősek eltapossák a gyengéket. Ezért kellett magamat is felvérteznem, hogy tudjak védekezni adott esetben a támadások ellen. Mert ha nem teszem, könnyen átlépnek rajtam is. Mára azért már határozottságot ad az, hogy úgy érzem, a saját szakmámban már jócskán van tapasztalatom.”
Evangélikusságáról pedig így beszélt:
„Anyai nagyapám evangélikus kántor volt, gyönyörűen énekelt, emlékszem, a halála után nagyon sokáig még szinte hallottuk a hangját a templomban. Édes- anyám minden vasárnap elvitt magával a templomba, rendszeresen jártam hittan- órára éppen a Te édesapádhoz, Péter Jenőhöz, ezért már elég korán nagyon sok bibliai történetet ismertem meg. De igazán csak felnőtt koromban értettem meg a folyamatokat, a példázatokat. Magyar sza- kon végeztem, ráadásul kétszer is, mert a főiskola után Miskolcra is jártam az egyetemre magyar kiegészítő szakra, ezért a Bibliával nagyon sokat foglalkoztam, és mint mindenre, erre is igaz, hogy ha iga- zán megismered, akkor tudod nagyon megszeretni és megérteni. A gyerekkoromnak ebben is nagyon fontos szerepe van tehát, de úgy érzem, felnőtt fejjel értet- tem meg igazán, miért is fontos számomra a hit.”
A teljes interjú itt olvasható el.
További szereplései.
Kiscsoltói Mikszáth Kálmán
magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú kisnemes és farádi Veres Mária fiaként. Ősei felső-magyarországi evangélikus lelkészek voltak. A családi hagyomány szerint a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, s nevelőként nemesi családokhoz jutottak be, majd Gömör, Nógrád és Sáros megyékben teljesítettek szolgálatot. A lelkészi szál az író nagyapjánál tört meg, aki szakítva a családi tradícióval, a nagykürtösi földesúr kocsmárosa volt. Mikszáth apja is mészárosként és kocsmáros ként dolgozott. Mikszáth iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, 1857 és 1863 között, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte, ahonnan 1868-ban Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett.Iskolái befejeztével visszatért Nógrád megyébe, ahol 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. Itt alkalma volt közvetlen közelből is tanulmányoznia a vármegye uraságait. 1872-ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az Igazmondó, Szabad Egyház, Fővárosi Lapok és a Borsszem Jankó.Sokáig feleségével nagy szegénységben éltek, emiatt el is váltak. Írói pályája nehezen indult, különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség mindvégig követte. Végül a Pesti Hírlaphoz került, ahol karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Pályája felívelt, több országos újságnál írt, elismerték és még politikai karriert is futott.
A Wikipédián olvasható bővebb életrajza.
Gyarmati és kékkői báró Balassi Bálint
(eredetileg Balassa) magyar költő. A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.
Balassi Bálint Zólyomban született, egy esztendeig Bornemisza Péter volt a nevelője, tudományokban, vitézi dolgokban oktató mestere. Valószínűleg ő keltette fel a költői hajlandóságot is benne. Az ifjú Bálint itt fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben, Krakkóban kinyomtattak. Kiemelésre méltó, hogy Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta.
A vallásos témához személyes mondanivaló párosul, így a vallásos líra a reneszánsz költészet részévé válik művészetében. A hit után vágyakozik, abban látja Istent, nem hisz az egyházakban, nehezebbnek látja az utat Istenhez, meg van győződve bűnösségéről, kételkedik üdvözülésében – kevésnek érzi a hitét, kételkedik a túlvilági életében.
Vallásos magatartásában is jellegzetes a hangja: könyörgés és fohászkodás, bűnbánás és Istennel való vita egyaránt megszólal költeményeiben.
- Az tenger partján, Oceanum mellett.
- Adj már csendességet.
- Kiben bűne bocsánatjáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (Balassa-kódex 33. vers).
- Psalmus 42 (zsoltárfordítás)
- Hymnus secundus.
További életrajzi adatok a Wikipédián.
Veres Pálné, született: Beniczky Hermin
a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója.
Beniczky Hermin fiatalon vesztette el szüleit. Igazi tanulmányokat Pestre kerülésével folytathatott, de szembesülnie kellett hiányosságaival. Nem csak irodalmi, de igen élénk politikai érdeklődést is mutatott. Jövendőbeli férjével, farádi Veres Pállal, aki akkor nógrádi földbirtokos és a megye főjegyzője volt 1839-ben esküdtek meg. Házasságuk negyvenhat évében hű társak voltak, gazdag szellemi és érzelmi életet élve egymással. Segítő, bátorító, harmonikus kapcsolatban éltek mindvégig. Vanyarcon telepedtek le, s Veres Pálné férje halála után is ragaszkodott otthonukhoz mindaddig, amíg annak irányítása már erejét felülmúlta.1841-ben született lányuk, Veres Szilárda, aki gondos, szigorú, következetes, ám szeretetteljes nevelésben részesült. Az ő nevelése indította el Veres Pálnéban a nők taníttatásának gondolatát. Rettenetesnek találta, hogy a lányoknak nincs semmilyen iskola, mint a fiúknak, ahol megfelelő műveltségre tehetnének szert. Az éles elméjű, haladó gondolkodású nőnek Madách Imre az Akadémiai székfoglalón elmondott beszéde adta meg az utolsó lökést. „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”Végül Deák Ferenc támogatásával keltette életre Veres Pálné az első iskolát, amely a nők szellemi fejlődését, magasabb ismeretek megszerzésének lehetőségét tűzte ki céljául. Egészen élete végéig folyamatosan küzdött a nők műveléséért, és annak elismeréséért, amely végül halála után nem sokkal következett be, megnyíltak az egyetem kapui a nők előtt.
Továbbiak a Wikipédián olvashatóak.
Gryllus Dorka
magyar színésznő. Édesapja Gryllus Dániel Kossuth-díjas zenész. A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte diplomáját.
A Vígszínházban volt szakmai gyakorlaton 1996–1998 között. A Főiskola elvégzése után, 1998-tól a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. Egy ideje a színház helyett a filmezésre összpontosít, szabadúszó, jelentős időt tölt Németországban. A Budapest-Deák téri gyülekezethez kötődik.
A színésznő hivatalos honlapja.
Weöres Sándor
Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós.
2013-ban emlékeztünk meg a 100 éve született evangélikus költőről. Honlapunk róla szóló cikkeit gyűjtöttük egybe.
WEÖRES SÁNDOR ÉS AZ EVANGÉLIKUSOK.
Weöres Sándorról a Wikipédián.
WEÖRES 100 ÉS 25 – POMOGÁTS BÉLA: WEÖRES SÁNDOR MACSKÁI.
WEÖRES 100 ÉS 25 – KERTÉSZ ESZTER: TISZTELET WEÖRES SÁNDORNAK.
WEÖRES 100 ÉS 25 – PETŐCZ ANDRÁS: AZ ÉJSZAKA CSODÁI.
WEÖRES 100 – ÜNNEPSÉGEK SZOMBATHELYEN ÉS CSÖNGÉN – FRISSÍTVE CSÖNGEI KÉPEKKEL! HANGFÁJLLAL!
ÖRÖMÚT – A NYITOTT AJTÓN ÁT – KÜLÖNLEGES TEMPLOM ESTET TARTOTTAK PUSZTAFÖLDVÁRON.
ELINDULT A BUDAVÁRI EVANGÉLIKUS SZABADEGYETEM (BESZ) MÁSODIK ÉVADA.
„FŰ, FA, FÜST...” – FORMABONTÓ EVANGÉLIKUS TANÉVZÁRÓ.
„SZOLGA CSAK EGY VAN: AZ ISTEN” – 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR.
A POÉZIS EGYÜTTES DALESTET ADOTT A 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR TISZTELETÉRE – VIDEÓK!
ARS SACRA VAGY AMIT AKARTOK! – NYITOTT TEMPLOMOK ÉJSZAKÁJA VOLT KAPOSVÁRON.
